Turizmus Bulletin 2014/1

Az 1997-ben alapított tudományos és szakmai folyóirat a Magyar Turizmus Zrt. gondozásában jelenik meg.
A folyóirat megtalálható az Ulrich's nemzetközi folyóirat-katalógusban és a MATARKA adatbázisban. A Turizmus Bulletinben megjelenő cikkeket a szerkesztőség mellett anonim szakmai lektor véleményezi. Az ún. „lektorált tanulmányként" megjelenő cikkeket további két anonim szakmai lektor értékeli.

Impresszum

Teljes kiadvány letöltése

 


 

 

 

 

 

 

 


TURISZTIKAI TERMÉKEK

 

Pécsek Brigitta: Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése

3–10. oldal

Absztrakt
A gyorsaság kultusza vírusként terjed a posztmodern társadalomban, ellenpontjaként azonban egy alternatív időkultúra is jelen van, amelynek tagjai visszakapcsolnak és lassabb ritmus szerint élnek. Ez a dichotómia, vagyis az egyre gyorsuló világ hatásai, illetve az ennek ellenfeszülő lassúság különböző megnyilvánulási formái már egy ideje a különböző társadalomtudományi kutatások fókuszában állnak. Az elméleti tanulmány kettős céllal íródott: egyrészt ezen transzdiszciplináris elméleti fejtegetések turisztikai szempontú összegzése és szintetizálása, másrészt a feltárt elméleti alapokon egy lassú turizmus modell felállítása. A téma megértéséhez a társadalmi idő kronologikus változásai adják a hátteret, amely megalapozza a turizmus mint a szabadidő-eltöltés egyik preferált formájának vizsgálatát a gyors és a lassú kettősének optikáján keresztül. A turizmus történetének ez a fajta megközelítése arra is rámutat, hogy egészen a XX. század közepéig a lassú mobilitás és turizmus volt a természetes, és gyors, tömegturizmusról csupán pár évtizede beszélhetünk. A tanulmány végigveszi a lassú turizmus koncepciókat, amelyek eredményeként a szerző saját modellt alkot. Remélhetőleg az elméleti háttér és a felállított modell a hazai lassú termékekkel és desztinációkkal kapcsolatos empirikus kutatások beindulására katalizátorként hat.

Teljes cikk

 

Sulyok Judit–Mártonné Máthé Kinga: A vallási turizmus helyzete Magyarországon

11–20. oldal

Absztrakt
A vallási turizmusban rejlő lehetőségek napjainkban egyre több desztináció figyelmét felkeltik. Bár a vallási turizmus iránti kereslet mérése számos korlátba ütközik, ezért valós volumene nehezen meghatározható, a turisztikai célállomásokon megvalósított fejlesztések és az utazókat jellemző trendek (például az autentikus élmények és a spiritualitás előtérbe kerülése) egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vallásturisztikai helyszínek és a folyamatosan fejlődő zarándokutak a jövőben talán még fontosabb helyet foglalnak el a turizmus térképén. A cikk a vallási turizmus fogalmi megközelítése mellett kiemelten az európai, ezen belül a magyarországi helyzet bemutatásával ahhoz kíván hozzájárulni, hogy eme jelentős potenciállal rendelkező réstermék a hazai célállomások számára is értelmezhető legyen, hozzájárulva jövőbeni, valós értékeken alapuló, ezáltal fenntartható fejlődésükhöz.

Teljes cikk

 

TURIZMUSMENEDZSMENT

 

Jenes Barbara: Az országmárka dimenziói és mérési modellje a desztinációértékelés kontextusában (lektorált tanulmány)

21–31. oldal

Absztrakt
Napjainkban az országok egyre tudatosabban menedzselik imázsukat. Az országimázs tudatos alakításának jelentőségével egyidejűleg előtérbe kerül a tevékenység hatékonyságának mérése iránti igény. Ennek egyik területe az országmárka értékének a meghatározása, amely az utóbbi néhány évben a szakirodalom érdeklődésének középpontjában áll. A már létező modellek azonban nem fedik le teljes mértékben a vizsgálandó attribútumokat, így ezek fejlesztése a terület kutatói szerint is időszerűvé vált. Jelen tanulmány ezen fejlesztésre tesz kísérletet egy empirikus kutatás segítségével, amely az országmárka egy lehetséges modelljének meghatározását végzi el a szakirodalomban már meglévő modellek és skálák felhasználásával. A strukturális modellbe (SEM) beépítésre került többek között az országimázs és hat fő dimenziójának konstrukciója, az országérték-koncepció négy eleme, úgymint országimázs, országismertség, országasszociációk, országhűség, és vizsgálat alá került mindennek az egyik lehetséges kontextuális outputja, a desztinációértékelés mechanizmusa is. Az országmárka értékelésének releváns koncepcióját adja az így létrejött, ún. országértékmodell (CEM), amelynek elemei mind szignifikáns hatással vannak az országértékre és a desztinációértékelésre, s amely tényezők mentén megfelelő módon leképezhető az országmárka értéke és annak desztinációmenedzsmentet érintő vonzata.

Teljes cikk

 

Puczkó László: Hévíz turizmusának hatásai a Desztinációs Hatásmodell alapján

32–41. oldal

Absztrakt
A desztináció mint turisztikai rendszer gazdasági hatásainak összességét kívánjuk bemutatni az általunk korábban kidolgozott Desztinációs Hatásmodell2 (DHM) jelen alkalmazásával. A DHM-nek országos szinten is ez az első, gyógyhelyre történő, alkalmazása, azaz a desztinációmenedzsment-szervezeteknek és az önkormányzatoknak új, a turizmus valódi szerepét bemutatni képes eszköz került a kezébe a DHM kidolgozásával. A DHM-hez számos (mind helyi, mind pedig országos) adatot kellett elemeznünk, ugyanis a turizmus rendkívül összetett és számos más iparággal van kapcsolatban, ezt pedig a modellezésben figyelembe kellett vegyük. Mindezen adatok ismerete azért fontos, mert települési (hévízi) önkormányzati szinten az egy-egy évben rendelkezésre álló források nagy részét a központi költségvetés juttatja az önkormányzatok számára főként a településeken „megtermelt" adók visszatérítéseként. Azaz az idegenforgalmi adó (ifa) önmagában alig mond el valamit a turizmus szerepéről, fontosságáról: sokkal többet mondanak el azon adatok, amelyek a más, kapcsolódó adók (például áfa, ipa, béradók, nyereségadó) mértékét határozzák meg. A Hévíz-Balaton Airport Kft. felkérésére a Xellum Kft. adaptálta az általuk kidolgozott turisztikai Desztinációs Hatásmodellt 2013-ban. Az elemzés számszerűsített formában modellezi a turizmus, illetve a légi úton érkező turisták gazdasági hatásait Hévízen.

Teljes cikk

 

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

 

Sulyok Judit: Hévíz turizmusa a vendégforgalmi adatok tükrében

42–46. oldal

Absztrakt
A Turizmus Bulletin jelenlegi számában megjelent, Hévíz turizmusának hatásait modellező tanulmány kapcsán röviden áttekintjük a város vendégforgalmának alakulását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait alapul véve, a 2003–2012 közötti időszakot – ezen belül a részletesebb adatok esetében a 2003., 2008. és 2012. éveket kiemelve – felölelve elemezzük a legfontosabb mutatókat. Az adatok forrása a KSH Tájékoztatási Adatbázis. A 2012. évi mutatók vizsgálatát indokolja, hogy a cikk írásakor a rendelkezésre álló KSH-adatok a 2013. évre vonatkozóan előzetesek, illetve a jelen számban olvasható, Hévíz turizmusát modellező tanulmány számításai is a 2012. évi adatokon alapulnak.

Teljes cikk

 

TALLÓZÓ

 

Konferenciabeszámoló: Recultivatur vallásturisztikai konferenciasorozat

47. oldal

Letöltés

 

Konferenciabeszámoló: Turizmus és településmarketing

48. oldal

Letöltés

 

Konferenciaajánló: Turizmus és szabadidő: A jóllét, a boldogság és az életminőség forrásai?

49. oldal

Letöltés

 

Könyvajánló: Melanie Smith–László Puczkó: Health, Tourism and Hospitality – Spas, wellness and medical travel

50. oldal

Letöltés

 

Kiadványajánló: Turizmus Magyarországon 2013

51. oldal

Letöltés

 

Naptár

52. oldal

Letöltés