Turizmus Bulletin 2014/3-4

Az 1997-ben alapított tudományos és szakmai folyóirat a Magyar Turizmus Zrt. gondozásában jelenik meg.
A folyóirat megtalálható az Ulrich's nemzetközi folyóirat-katalógusban és a MATARKA adatbázisban. A Turizmus Bulletinben megjelenő cikkeket a szerkesztőség mellett anonim szakmai lektor véleményezi. Az ún. „lektorált tanulmányként" megjelenő cikkeket további két anonim szakmai lektor értékeli.

Impresszum

Teljes kiadvány letöltése

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

 

Michalkó Gábor–Kulcsár Noémi–Balizs Dániel–T. Nagy Judit: A belföldi VFR-turisták magatartásának sajátosságai Magyarországon – Különös tekintettel a szabadidős tevékenységek földrajzi vonatkozásaira (lektorált tanulmány)

3–14. oldal

Absztrakt
A rokonok és barátok meglátogatásával összefüggő (VFR-) utazások megismerésének igénye a turizmussal foglalkozó nemzetközi kutatásokban hosszú ideig háttérbe szorult, azonban az utóbbi évtized jelentős fellendülést eredményezett ezen a téren. Míg a hazai turizmustudományi műhelyek továbbra is csekély jelentőséget tulajdonítanak a témának, addig külföldön sorra jelennek meg a VFR-turizmust más-más aspektusokból feldolgozó munkák, amelyekben azonban a látogatók szabadidős magatartásának térbeli vonatkozásaira alig fordítanak figyelmet. Mivel a VFR-utazók rendkívül sokrétűek, ezért elengedhetetlen annak feltárása, hogyan viselkednek a különböző funkciójú földrajzi terekben (város–vidék), ennek ismerete közelebb visz a turizmusban játszott szerepük megítéléséhez. Magyarország kiváló terepe a belföldi VFR-utazások tanulmányozásának, mert a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres felmérései szerint a rokonok és barátok meglátogatásának szándéka az összes (legalább egyéjszakás tartózkodással párosuló) belföldi utazás közel felében elsődleges motivációt jelent. A VFR-utazások alkalmával végzett szabadidős tevékenységek területi sajátosságainak feltárása érdekében 2012-ben kérdőíves vizsgálatot végeztünk a belföldi VFR-turizmusban részt vett 879 magyar állampolgár megkérdezésével. Megállapítottuk, hogy érdemi eltérések mutathatók ki a különböző funkciójú településcsoportokat felkereső VFR-turisták szabadidős magatartása között, vélelmezhető, hogy az adott desztináció turisztikai kínálata hatással van a látogatók aktivitására. Minél magasabb helyet foglal el a felkeresett desztináció a települések jogállása és népességszáma alapján felállított hierarchiában, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a VFR-utazók a turisztikai kínálat fogyasztóivá válnak.

Teljes cikk

 

TURISZTIKAI TERMÉKEK

 

Sulyok Judit–Magyar Zsuzsanna: Az aktív turizmus helyzete Magyarországon – Fókuszban a kerékpározás és a természetjárás

15–26. oldal

Absztrakt
A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarország turizmusában is megfigyelhető az aktív turisztikai szolgáltatások iránti növekvő igény, ami a hazánkba látogató külföldiek és a belföldi turisták magatartásában, utazási szokásaiban egyaránt visszatükröződik. A – tevékenységhez kötött – aktív turisztikai vonzerők és szolgáltatások között a kerékpározás és a természetjárás, túrázás kiemelt helyet kapnak. Követve a Turizmus Bulletin korábbi számaiban olvasható termékleírások struktúráját, jelen tanulmány a kerékpáros turizmus és a természetjárás, túrázás magyarországi helyzetét mutatja be. A nemzetközi trendekkel párhuzamosan az elmúlt években Magyarországon is számos, a kerékpáros turizmushoz és a természetjáráshoz kapcsolódó fejlesztés történt, aminek eredményeként ezek az aktív turisztikai termékek a beutazó és a belföldi turizmusban is növekvő népszerűségnek örvendenek. A jó hazai adottságok és az, hogy az aktív turizmus a célcsoportok széles köre számára vonzó, megfelelő alapot nyújt a további potenciálok kiaknázásához. Figyelembe véve a termék sajátosságait, az aktív turizmus fontos szerepet tölthet be a desztinációk fenntartható fejlődésében.

Teljes cikk

 

TURIZMUSMENEDZSMENT

 

Melanie Kay Smith–Kiss Kornélia: A balkáni wellbeing és turizmus: lehetőségek és kihívások

27–39. oldal

Absztrakt
Tanulmányunk a wellbeing (jóllét) és a jólléthez kapcsolódó turizmus fejlesztési lehetőségeit és kihívásait elemzi a Balkán tizenegy országára (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország) vonatkozóan. Ezen országok közül több is jelentős – a jóllét javításában előzetes feltételezéseink alapján fontos szerepet játszó – egészségturisztikai hagyományokkal rendelkezik, különösen a balneológiát, valamint a gyógy- és termálfürdőket illetően. A Balkán országait jellemző konfliktusok és bizonytalanság az ott lakók számára nehéz körülményeket teremtettek, a világ – így a turisták – szemében pedig negatív képet alakítottak ki róla. A meglévő létesítményeket és szolgáltatásokat ezért fejleszteni kell, a jóllétüket javítani vágyó turistákat ugyanakkor meg kell győzni arról, hogy számukra is érdemes a régiót felkeresni. A meglévő erőforrásoknak és azoknak a potenciális termékeknek az azonosítása érdekében, amelyek a régióban élők vagy oda látogatók jóllétét javíthatják, strukturált szakértői megkérdezést, ún. Delphi-elemzést készítettünk. A szerzők véleménye szerint a magyarországi gyakorlatban ritkán alkalmazott kutatás – amely egy csaknem 2,5 éves kutatássorozat része – a hazai turisztikai szakemberek számára módszertani megközelítése és eredményei miatt egyaránt érdekes lehet.

Teljes cikk

 

Kovács Dezső: Élmény, élménygazdaság, élménytársadalom és turizmus

40–48. oldal

Absztrakt
Napjainkban az egyének élményéhsége és élménykeresése eddig sosem látott magas fokot ért el, és áthatja a társadalmi élet egészét a fejlett országokban. Élmények „eladására" művészeti, kreatív, szolgáltatási, gyártási, látvány-, utazási, gasztronómiai és más ágazatok épülnek. A nemzetközi irodalomban másfél évtizede egyre szélesebb körben arról folyik diskurzus, hogy a szolgáltatásgazdaság után egy új gazdasági kínálati korszak, az élménygazdaság korszaka jött el. Az élménygazdaságban nem csak a szabadidős és a kreatív ágazatok, hanem a termelés, a szolgáltatás, a pénzügyek, az adminisztráció, gyakorlatilag valamennyi ágazat valamilyen élmény biztosítására törekszik, így a hagyományos élményágazatok, mint például a turizmus is, újfajta versenyhelyzetbe kerülnek. A turizmus paradoxona, hogy miközben évente tíz- és százmilliók utaznak, üdülnek, pihennek, gyógyulnak, tanulnak, felfedeznek stb., mégis viszonylag keveset tudunk a turizmus alanyáról és tárgyáról – a turistáról és élményéről. A tanulmányban áttekintem a – jellemzően pozitív – élménnyel kapcsolatos főbb irodalmi alapműveket, és röviden értelmezem az élmény szerepét a turizmusban.

Teljes cikk

 

Zátori Anita: A turisztikai élményteremtés koncepciói a gyakorlatban

49–58. oldal

Absztrakt
Szakmai részről növekvő igény mutatkozik a fogyasztói élményteremtés módszereinek és eszközeinek megismerésére és tökéletesítésére, azonban a turisztikai élményteremtés és élménymenedzsment kevésbé feltárt területnek számít – nem csak hazai szinten. A cikk előzménye a Turizmus Bulletin 2014/2. számában publikált elméleti írás, amely az élménymenedzsment-szemlélet koncepcióinak keretbe foglalásával megalkotott egy empirikus vizsgálat céljából is alkalmazható szempontrendszert. A jelen tanulmány célja az élménymenedzsment-szemléletek és taktikai eszközök elemzése. A cikk a budapesti városnézést szervező programirodák körében végzett primer adatgyűjtésen alapszik. A 2012–2013-ban zajlott kvalitatív kutatás mintájába 11 szolgáltató bevonásával 22 túra megfigyelése, 18 túravezetői interjú és 11 menedzseri interjú került. A kutatás többek között felfedte az élményközpontú túravezetés eszközeit és módszereit, amelyek alapján következtethetünk az általános élménymenedzsment eszközeire és módszereire. A kutatás továbbá felmérte, hogy lehetőségeikhez képest a túraszolgáltatók milyen mértékben és hogyan alkalmazzák az élményközpontú menedzsmentet és egyes koncepcióit. A kvalitatív eredmények felfedik, hogy a kiscsoportos és az alternatív túraszolgáltatókat jellemzi leginkább az élményközpontúság, azonban míg a kiscsoportos túraszolgáltatók menedzsmentje és tevékenysége terén szinte kizárólag a közös élményteremtés koncepciója jelenik meg, az alternatív túraszolgáltatók esetében a színre vitt és a közös élményteremtés koncepciója is jellemző.

Teljes cikk

 

Sziva Ivett: Milyenek a professzionális desztinációmenedzsment-szervezetek? – Versenyképesség és desztinációmenedzsment dán tapasztalatok tükrében

59–67. oldal

Absztrakt
A desztinációmenedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell központi eleme, és „csodaszerként" jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztinációmenedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be. Amíg korábban a kérdés úgy hangzott hazánkban, hogy „Egyedül miért nem megy?", ma már az „És együtt megy?" kérdésre keressük a választ. Mindennek egy szeletéről PhD-kutatásom során képet alkottam, számos üzenetet megfogalmazva az együttműködés kultúrájára, a felmerülő és teljesíthető igényekre vonatkozóan. Mindezért is volt fontos, hogy a témakört dániai ösztöndíjam során, az ottani tapasztalatok megismerésének céljával kutathassam, arra keresve a választ, hogy a desztinációmenedzsment milyen fejlődést eredményez, és mik a siker- és kudarctényezők a dán kooperáló kultúrában. Jelen cikk célja a dán tapasztalatok bemutatása, a professzionális (piaci alapon működő, szolgáltató) desztinációmenedzsment-szervezetek lehetőségeinek ismertetése.

Teljes cikk

 

Gyurácz-Németh Petra: A magyar szállodák környezettudatos innovációi

68–75. oldal

Absztrakt
A tanulmány középpontjában a szállodai innováció áll, amely manapság jelentősen befolyásolja a szállodák teljesítményét. A környezettudatosság szintén egy egyre inkább teret nyerő téma, ami elérte már a turizmust és a szállodaszektort. Az innováció kutatására egy kérdőív készült, amelyet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségéhez (MSZÉSZ) tartozó szállodák igazgatói töltöttek ki. 73 értékelhető kérdőív alapján történt az elemzés. Az eredmények azt mutatták, hogy a külföldi jó gyakorlatokkal ellentétben a magyarországi szállodák esetében nem elsődleges cél a környezettudatos újítások bevezetése, hanem inkább a vendégelégedettségre koncentrálnak. A költséghatékonyság és a környezettudatosság a felmérésbe bevont szállodák véleménye alapján is kapcsolatban áll, bár az innovációs célok sorában mindkettő a lista alján foglal helyet. A legtöbb szállodai innováció technológiai jellegű, a szállodák fontos alaptulajdonságai (csillagbesorolás, területi elhelyezkedés, szállodalánctagság) alapján nincs szignifikáns eltérés az innováció típusát illetően. A szakirodalom alapján feltételezett különbség a lánchoz tartozó és a független szállodák között a magyar szállodai felmérés alapján nem hozott szignifikáns eredményt.

Teljes cikk

 

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

 

Probáld Ákos: Belföldi többnapos turisztikai célú utazások, 2008–2013

76–84. oldal

Absztrakt
A magyar lakosság belföldi turisztikai aktivitása a maga egyharmados értékével európai összehasonlításban a kontinens utolsó harmadában szerepel, a belföldi turizmus az életvitelben és a gazdaságban még nem tölti be azt a szerepet, amely egy valóban egészséges társadalomban megilletné. A szoros összefüggés a foglalkoztatottság, a keresetek, a szabadon elkölthető (diszkrecionális) jövedelmek, a reáljövedelmek alakulása, az infláció és a lakosság életminősége, szabadideje, fogyasztása, turisztikai aktivitása között régóta közismert, ennek szakirodalma kötetekre rúg. A felsorolt tényezőkkel leírható gazdasági folyamatok 2007–2008 óta többségükben negatív irányba változtak, és válságként voltak értékelhetők. Bár 2011 óta a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi forgalom érzékelhetően növekszik, a teljes lakosság körében a turisztikai utazások 2008 és 2013 között korántsem élénkültek. A lakosság turisztikai utazási szokásairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2004 óta végez változatlan módszertannal nagymintás adatgyűjtést, az alábbi írás ennek a tapasztalatait foglalja össze.

Teljes cikk

 

Sulyok Judit–Mester Tünde: A magyarországi turizmus szezonalitása – A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

85–92. oldal

Absztrakt
Napjaink turizmusának egyik aktuális, jelentős nemzetközi és hazai szakirodalmi háttérrel rendelkező témája a turisztikai desztinációk szezonalitása. Ez minden célterületet érint, az enyhítésére tett erőfeszítésekre számos példát, jó gyakorlatot találunk, a vendégforgalom szezonalitása ugyanakkor eltérő az egyes desztinációkban. Jelen tanulmány célja, hogy egy rövid elméleti bevezetést követően áttekintést nyújtson a magyarországi turizmus szezonalitásáról. A nemzetközi szinten is elismert Gini-index a hazai turizmus meghatározó mutatója, ami a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszáma alapján közelebb vihet az időbeni koncentráció hátterében meghúzódó okok feltérképezéséhez, és a jövőbeni fejlesztésekhez, stratégiai prioritások megfogalmazásához is értékes információkkal szolgálhat. Az elemzések alapján elmondható, hogy hazánk turizmusának szezonalitása közepesen erős, és szegmensenként (belföldi és beutazó forgalom, a kereskedelmi szálláshelyeken belül kiemelten a szállodai forgalom, turisztikai régiók forgalma) eltéréseket mutat.

Teljes cikk

 

TALLÓZÓ

 

Kiadványajánló: Magyarország turisztikai régiói, 2013

92. oldal

Letöltés

 

Kiadványajánló: Szállodapiaci helyzetértékelés – Trend Riport

93. oldal

Letöltés

 

Kutatósarok: Európa turizmusa 2014-ben

39. oldal

Letöltés

 

Kutatósarok: Települések turisztikai potenciáljának mérése – A BGF KVIK Turizmus Intézeti Tanszékén folyó TDM-kutatásról

94. oldal

Letöltés

 

Konferenciabeszámoló: XIV. Nemzetközi Tudományos Napok

95. oldal

Letöltés

 

Naptár

96. oldal

Letöltés